Kicsi nékem ez a ház, kirúgom az oldalát!

A Berka Együttes Frumószán

 

Akkor mulatság volt szombaton Frumószán, amekkora talán még sosem volt. Zengett az egész falu, majd szétesett az apróka kis osztálytermünk, ahova a nagy létszámú gyereksereg mellé alig-alig tudtak a zenészek is befurakodni.
Mi tagadás, aggódtam, hogy nem lesz megfelelő a körülmény, de nyitottak voltak a vendégeink, és olyan hangulat kerekedett, amelyre sem a gyerekek, sem a vendégek, de még mi sem számítottunk.
A délelőtti csoportban a kicsik úgy ropták a táncot, úgy feleselgettek a kurjongatásokkal, hogy még a szánkat is eltátottuk. A zenészek szeme egyre csillogóbb lett, a gyerekek egyre hangosabban és bátrabban énekeltek és táncoltak. Gyorsan egymásra talált a két csapat, zenészek és gyerekek úgy mulattak együtt, mintha régi ismerősök. A negyedik osztályos Irinel vérbeli zenészként verte a dobot, az elsős Dani pedig úgy húzta a hegedűt, mint a nagyok.
A rövidke ebédszünetet követően a nagyok táncháza következett. A kezdeti visszafogott hangulat azonnal megváltozott, amikor Fábián színre lépett, és elkezdett bolondozni. Ropták a táncot, kurjongattak, csettintgettek.
Az ajtóból figyeltem őket. A kipirosodott, mosolygó arcukat. Büszkén néztem, hogy mennyire jól kommunikálnak a zenéjük nyelvén. Néha irányították a zenészeket, ritmusban, szövegben, dalban. És ők ezt bölcsen hagyták.
Köszönet a Berka Együttesnek!

 

Máthé Krisztina és Neagu Andrian, Frumósza

 

 

Berka Együttes Csángóföldön

Berka Együttes Csík faluban

Külsőrekecsinben járt a Berka Együttes

Fantasztikus táncházzal zártuk a félévet!

Berka Együttes a pusztinai Magyar Házban

Berka Együttes Somoskán

 

2009.02.05.

<<<


Previous page: Március 8
Next page: Szavalóverseny Frumószán