Farsangi mulatság Csík faluban

- Ezzel a jó friss, tiszta hóval mossa meg a képit, erőst könnyen lejön a fácájárúl a korom! - ad vigyorogva tanácsot bácsi Márton, mikor 'moskolódni' és 'megváltozni' indulok, kis időre ott hagyva a társaságot.
Az utcán kedvesen rútolódnak "büség csángó bába" jelmezemen. Csúfondáros mosolyukon átsüt szeretetük, elismerésük. Fáradságom el is illan azonnal, és alig várom, hogy újra a táncolók közé állhassak.
Csináljunk egy farsangi mulatságot! - döntjük el Tündével a legközelebbi, világra, helyesebben falura szóló programunkat. Elhatározásunk megvalósításához a gyermekek bevonásával kezdtünk hozzá. Sok és hosszadalmas magyarázat után értették meg, ennek a régi magyar szokásnak a mibenlétét. Készültek a jelmezek, az álarcok, a kicsik tanulták a műsorban elhangzó versikéket.
Mire eljött a nagy nap, lázban égett az egész falu. Délután ötre vártuk a gyermekeket a Magyar Ház udvarára, de már három órakor jelmezesek hada gyülekezett az utcában. A kollégákból verbuválódott alkalmi zenekar áll a felvonulásunk élére, és mi csepűrágók ugrándozva, bolondozva, énekelve táncolva követjük őket. A kapukban állókat invitáljuk a mulatságba, jóféle pálinkával adva nyomatékot a meghívásnak.
A hídon megkötjük a diószéni kollégák kocsiját. Emese kissé ijedt arca jelzi, nem tudja ki van a korom alatt, ki fenyegeti vesszőseprűvel! Elismerő, kedves mosolyát látva engedjük tovább őket, miután szavukat vesszük, hamarosan utánunk jönnek.
Mire a bárhoz érünk már legalább 150 főre gyarapodott kis seregünk. Testet, lelket melegítő "gyógyitalokat" veszünk magunkhoz, és már szól is a táncra hívó csíki muzsika.
A Diószénből érkező gyermekek viseletét, műsorát méltán köszönti a helyiek elismerő tapsa, kurjongatása. Közben kitelt a mise, így kezdődhet a mieink verses bemutatkozása. Milyen büszkék a gyermekekre a szülők, és Tünde, aki megtanította a szerepeket. A nagylányok egy meglepetéssel készültek, viseletbe öltözve, örömmel szerepeltek, énekre biztatva a mámikákat, akiktől ezeket a dalokat tanulták! A banda pedig "síppal, dobbal" segítette a közös éneklést. Az ismert dalokat végül együtt zengik a cinkákkal az egybegyűltek. Bukur Teréz és testvére Niku az alkalmi színpadot jelentő székre pattanva, két eddig még nem hallott dallal álltak elő.
A produkciók után szinte szakadatlan szólt a zene, táncolt a falu apraja - nagyja! Sőt ropták a vendégségbe hozzánk érkezett kollégák is Farkas - Ferencz Gabriella, Turcsik Magdolna, Szász Anna, Kató Gyula és a rendszeresen visszalátogató, Maczó Balázs, volt nagypataki tanító bácsi.
Az osztályteremben terített asztal várta a mulatságban megfáradt zenészeket, mulatozókat. Késő éjszakába nyúlóan tanácsolgattunk, zenéltünk, énekeltünk a magunk örömére.

 

Ez az este nem jöhetett volna létre, ha Divald Borbála, Varga Máté, Csiszér István és Farkas - Ferencz Endre nem muzsikál. Ha Maczó Balázs nem csány pózákat. Ha Kiss Emese és Salak Attila nem tanítja be a gyermekek műsorát. Ha Pógár László nem hozza el őket Csík faluba. Ha Máté Pável nem fogad be minket a bárjába.
Köszönet érte!

 

Ládi Erika, Csík falu

 

2009.02.23.

<<<


Previous page: Tánc és farsangi hangulat
Next page: Téltemető mulatság