Cserediák program, Moldvában
Lujzikalagori gyermekek Dumbravénben
Dumbravéni gyermekek Lujzikalagorban

Hol van Dumbravén? – kérdezte Petronela - ott, ahol focizni voltunk ősszel? Az úton bizonygatták, hogy sokat fognak táncolni. A táncház forgatagában azért jól esett a vendégül látó lányok barátságos kacagása és a dumbravéni fiúk kitüntető figyelme. Jó volt, hogy a zenészek, Fehér Mihály és Márton tudták, hogy kell kalagoriasan húzni a Brasoveankát. Jó volt látni másnap, hogy a dumbravéniek is otthonosan belakják a templomot. Jó volt végigsétálni az ismeretlenül ismerős dumbravéni ulicákat. Jó volt tudni, hogy bár délben hazajöttünk Kalagorba, biztos, hogy visszatérünk még oda. (Petres László és tanítványai)

Hogy volt Lujzikalagorban?

Egy szép napon elmentünk Lujzikalagorba, ahol csántunk egy kicsike tábort. Mikor oda értünk a gyerekek nagyon barátságosak voltak. Megmutatták a falut, ami nagyon szép volt.
Mikor elindult a hora (táncház) a lányok táncoltak, a legények nézték, de utána ők es megbátorodtak. Mikor kész volt a tánc, akkor mük mentünk a lujzikalagori gyerekekvel haza.
Regvel mentünk misére, utána pedig a magyar házhoz. Ott egy kicsikét még tanácsoltunk (beszélgettünk), és mikor jött az idő, hogy menünk haza, nagyon szomorúak lettünk.
Mikor mentünk a buszval, nagyon bántuk, mert még maradtunk volna Lujzikalagorban. Hazaértünk, és beszéltük (meséltük) mindenkinek, hogy milyen volt ott.

Szabó Mónika-Bianka, VII. osztály


Egy hétvége Lujzikalagorban

A magyar tanár bácsival elmentünk kirándulni Lujzikalagorba. Szombat reggel indultunk, és délre értünk oda. A lujzikalagori tanár bácsi már megcsánta a programot: nappal elmentünk sétálni a hegyekbe, este pedig horába (táncházba) táncoltunk.
Nagyon messzire mentünk, szép hegyeken kirándultunk, amik sok nevet kaptak: Szaniszló, Kálvár, stb. Én nagyon elfáradtam, de szép volt.
Mikor visszaértünk a hegyekből, süttünk húst. Utána mentünk a családokhoz, ahol átváltottuk a ruhánkat, és még sétáltunk egyet.
Este 7 órakor kezdődött a táncház, addig mehettünk bárhova. És eljött az este is. Elkezdődött a hora, ami nagyon szép volt.
Mikor vége volt, akkor újra elmentünk a családokhoz, de egy kicsikét megálltunk az úton és játszódtunk. Később hazamentünk, ettünk és lefeküdtünk, de a barátnőmmel még sokáig beszélgettünk.
Regvel mikor felkeltünk, ettünk és utána misére mentünk. Mise után elvettük a dolgainkat, és a magyar házba mentünk. Ott egy kicsit ültünk, és nagy bánattal haza indultunk.

Kotyór Ramóna-Veronika, VII. osztály

A gyermekek beszámolóiból is kiderül, hogy milyen szép és tartalmas hétvégét töltöttünk Lujzikalagorban. Köszönet érte Petres Lászlónak és tanítványainak. Köszönet illeti a Moldvai Csángómagyarok Szövetségét is, hogy felvállalta és támogatta ezt az értékes programot.
Majzik Tamás, Dumbravén

<<<


Previous page: Kriza verseny
Next page: Adj király katonát!