Keresztszülős felhívásunk

Amennyiben Ön érdeklődik a „Legyen Ön is Keresztapa, Keresztanya!” programunk után, de még nem jutott végső elhatározásra és szeretne többet megtudni, kérdéseivel, észrevételeivel forduljon bizalommal Solomon Máriához, a „Legyen Ön is Keresztapa, Keresztanya!” program koordinátorához!

Kedves Keresztszülők!

Köszönjük szépen, hogy vállalták a jelképes „keresztapaságot, keresztanyaságot”!

Ezen az oldalon folyamatosan frissítve olyan gyakorlati, aktuális információkat helyezünk el, amelyek Önöket, mint keresztszülőket érdekelhetik. Olyan kérdéseket igyekszünk folyamatosan megválaszolni, amelyekkel gyakran találkozunk a sok-sok levélben, amit kapunk Önöktől. Ezek a levelek, visszajelzések sokat segítenek nekünk is, nem csak a gyerekeknek, hiszen jó látni azt, hogy sokan vannak, akik jó szándékkal, segítőkészséggel állnak közös ügyünk mellé a tanítványaink boldogulását segítve.

Amikor öt évvel ezelőtt útjára bocsátottuk a „Legyen Ön is Keresztapa, Keresztanya!” programot, talán nem is hittük, hogy ilyen szép eredményeket érhetünk el általa. Mára több száz aktív, segítő szándékú keresztszülőt regisztrálhattunk. Többségük évek óta tagjai ennek a közben egyesületté is szerveződött közösségnek (Magyarországon a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület igyekszik összefogni az érdeklődőket). Évek során százával jöttek-mentek a levelek, képeslapok, fotók, jókívánságok. Sőt, sok csomagot is kaptak a gyerekek, melyeknek mindig nagyon örültek. Sok meghívás is érkezett nyári táboroztatásra, sokan már személyesen is eljutottak Moldvába, megismerkedtek keresztgyermekük családjával, falujával, életkörülményeivel. Ezeket a látogatásokat mindenkinek jó szívvel ajánljuk! Ha idejük engedi és lehetőségük van rá, látogassák meg Csángóföldet, szerezzenek személyes élményeket erről a vidékről, ismerjék meg tevékenységeinket, vegyenek részt ünnepségeinket, rendezvényeinken! Természetesen volt sok hiba, melyet mi szervezők, közvetítők követtünk el. Néha a csomag kicsit késve jutott el, máskor a levél veszett el valamely rejtélyes módon. Igaz ez utóbbiba sokszor a posta is besegített alaposan. Talán néhányan Önök közül csalódtak is néha, amikor a támogatott gyermek végül abbahagyta magyar tanulmányait, nem ment magyar középiskolába, kilépett oktatási programunkból. Erre csak azt mondhatjuk, a támogatás sosem hiábavaló! Minden segítő szándékkal küldött felajánlás, támogatás a gyerekek gyarapodását szolgálta és szolgálni fogja akkor is, ha egy gyerek csak egy napot is vett részt magyar nyelvű foglalkozásokon. Hála Istennek a diákjaink túlnyomó többsége több évig eljár naponta magyarórára.

Mindezt az elmúlt években felemelő volt együtt megélni. Köszönjük a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége nevében, tanárkollégáink nevében és a gyerekek nevében is!

Tisztelettel és barátsággal,
Solomon Adrian, MCSMSZ elnök
Ferencz Éva oktatási programfelelős
és Solomon Mária a „Legyen Ön is Keresztapa, Keresztanya!” program koordinátora
 

Mit kell tudnunk a vidékről, a faluról, az emberekről, a szokásokról, hogy ne sértsünk meg senkit?
Mi lesz a "keresztgyerekünk", ha nagy lesz?
Milyenek a hivatalos iskolák, mit jelent az, hogy iskolán kívüli foglalkozások?
Hogyan lehet eljutni Moldvába? Útviszonyok, szálláshelyek, időkalkuláció.

Mit kell tudnunk a vidékről, a faluról, az emberekről, a szokásokról, hogy ne sértsünk meg senkit?

Ha először indulunk útnak Csángóföldre, jó tudni, hogy a moldvai magyarság nem rendelkezik polgári magyar identitástudattal: történelmi okokból kifolyólag ők nem a nemzetiséget, hanem vallásukat tartják a legfontosabbnak. Nagyon sok faluban különösen a felnőttek nagyon szépen beszélnek magyarul, a magyar nyelv archaikus, néha román kölcsönszavakkal tűzdelt változatát, melyet biztosan meg fogunk érteni. Ennek ellenére nem lévén e népcsoportnak saját magyar nyelvű értelmiségi rétege szinte semmit se tudnak Magyarországról, a magyar irodalomról, a magyar történelemről, nem ismerik a magyar szakszavakat, neologizmusokat. Moldvában több mint 40 éve nem tanítanak magyarul az iskolákban, nem volt hát ahol megtanulni a szülők generációjának még a magyar betűvetést sem. Tájainkra nem jut el a magyar média se, az írott sajtót nem is tudná senki olvasni, az elektronikus médiákra meg a mai napig ügyelnek a hatóságiak, hogy ne kerüljön be a házakba, így a magyar politikai élet vagy az aktualitások is nyilván ismeretlenek errefelé (sokszor még a magyartanárok is kimaradnak a hírvilágból emiatt).
Ha már megérkeztünk a faluba, tartsuk tiszteletben a hely szellemét, szokásait!
Itt nem illik senki udvarára hívatlanul bemenni: „rikótani” kell nevén a gazdát, majd ha ő behív, akkor a kapu küszöbét átléphetjük. Mindenkinek van saját bora, ha azzal „megtisztelnek”, hát fogadjuk el, ne sértsük meg a gazdát! Szombati napon nem ajánlatos vendégeskedni, mert akkor van a „feredő nap”, ilyenkor mindenki szeret magára maradni.
A mezei munkák idején gyakori, hogy mezőre megy az egész család, sokszor alig van valaki a faluban. Ilyenkor estére hazaérő családot ne tartsuk fenn túl sokáig. Általában korábban fekszenek, de korábban is kelnek itt az emberek, mint ahogyan azt Magyarországon teszik. Vasárnap és ünnepnapokon munkaszüneti nap van, ezeken a napokon senki nem dolgozik a mezőn vagy nem fog nagy otthoni munkálatokban. Vasárnap illik elmenni misére. A moldvai csángók római katolikus vallásúak, errefelé azonban nincsen magyar nyelvű mise. Természetesen a miserend megegyezik a más vidékeken szokásos renddel.
Ha szeretnénk meglátogatni „keresztgyerekünk” családját, nem árt, ha előtte erről az illető faluban tanító tanárral is konzultálunk, illetve levélben értesítjük a gyereket és szüleit.

/\

Mi lesz a "keresztgyerekünk", ha nagy lesz?

Sok „keresztszülő” kérte, hogy számára okos és ügyes gyereket válasszunk ki. Ez igen könnyű volt, hiszen nekünk csak ilyen tanítványaink vannak. Ennek ellenére természetesen egy kisgyerekről nem tudhatjuk, hogy mi lesz, ha nagy lesz. A tanárok és keresztapák dolga az, hogy őket segítsük álmodni, majd segítsük azokat az álmokat valóra váltani. Az eddigi gyakorlat szerint a tanítványaink I-VIII osztályban otthon, saját falujukban járnak román tannyelvű iskolába és e mellett eljárnak heti 3-4 magyar nyelvű foglalkozásra az iskolában vagy azon kívül. A VIII. osztály elvégzése után azok, akik kérik és akiknek a szüleik is úgy akarják, illetve a nyolcadik osztály végén tett vizsgajegyük is megfelelő, elmehetnek Csíkszeredába magyar tannyelvű középiskolába. Számukra oktatási programunk ösztöndíjat biztosít (étkezést, szállást és egyéni korrepetíciót).
Természetesen mi azt szeretnénk, hogy a „keresztgyerekek” és „keresztszülők” a tanulmányok befejezéséig maradjanak kapcsolatban, így talán könnyebb lesz a válasz a kérdésre: mi leszel, ha nagy leszel?

/\

Milyenek a hivatalos iskolák, mit jelent az, hogy iskolán kívüli foglalkozások?

A hivatalos iskolák 1956-58 óta csakis román nyelven tanítják a gyerekeket, sőt a tanárság 90%-a (vagy több) ortodox vallású, nem helybeli (általában városokból ingázó) pedagógusokból áll. Különösen az eldugottabb, nehezebben megközelíthető falvak esetében nagyon gyakori a tanári kar váltakozása és sajnos elég alacsony az oktatás minősége is. Magyarórákat heti 3 órában engedélyeztek: ezt is csak azok számára, kiknek szülei ezt írásban kérték. Iskolán kívüli foglalkozások keretében azonban szabadabban tudunk a gyerekekkel foglalkozni, itt nem csak az ábécét, nem csak a nyelvtant és irodalmat tanuljuk, hanem sok-sok játék révén gyakoroljuk a nyelvet, de az iskolán kívüli foglalkozások keretében tanítunk a gyerekeknek csángó énekeket, táncokat, magyar imádságokat, helyi hangszeres népzenét is.

/\

Hogyan lehet eljutni Moldvába? Útviszonyok, szálláshelyek, időkalkuláció.

A moldvai csángó falvak nagy többsége Bákó megyében van: az általunk szervezett oktatási helyszínek mindegyike (eddig 24 helyszín) Bákó megyében található elszórtan.
A Kárpátokon átkelni három helyen lehet és érdemes: az Ojtozi szoroson, a Gyimeseken, illetve a Békási szoroson. Mindhárom út járható autóval, vonat csak a Gyimesi hágónál közlekedik. Buszjáratok, mikrobuszok mindhárom útirányon járnak, azonban Csíkszereda és Gyergyószentmiklós felől általában át kell szállni (Kománfalván - Comanesti, illetve Karácsonkőn – Piatra Neamt), Brassó felől naponta több direkt járat is közlekedik. A megye központi városa Bákó, van repülőtere is, ám Magyarországról nincsenek egyenes járatok. Bákó kb. 900 kilométerre van Budapesttől, autóval legalább 15 órát kell számolni erre az útra. Két útvonalat ajánlhatunk autósok számára: Budapest - Szeged - Arad - Déva - Brassó - Kézdivásárhely - Ojtozi szoros - Onesti - Bákó (Bacau). A másik útvonal: Budapest - Szolnok - Püspökladány - Nagyvárad - Kolozsvár - Marosvásárhely - Székelyudvarhely - Csíkszereda - Gyimesek - Comanesti - Bákó (Bacau).
Vasúton Csíkszeredáig vagy Brassóig lehet utazni Budapestről, majd át kell szállni egy más szerelvényre, amely Bákó felé megy a következő útvonalon: Brassó - Csíkszereda - Comanesti - Onesti - Adjud - Bákó (Bacau).
A csángóföldi katolikus falvakba általában földút vagy rossz minőségű aszfaltút vezet (Romániában nagyon jó minőségűek az E jelzésű nemzetközi utak, de erről letérve gyakran rossz utak fogadnak).

Nézzük falvanként nyugatról kelet felé haladva (térképen is lehet követni):

1. Kostelek (Coșnea): A Gyimes (Ghimes Faget) és Kománfalva (Comăneşti) közti országútról kell letérni Ágas (Agăş) nevű helységnél, majd 18 km-és földúton lehet elérni Kostelekre.

2. Frumósza (Frumoasa): A Kománfalva (Comăneşti) és Bákó közti országútról kell letérni Árgyevány (Ardeoani) nevű helységnél Roznov irányába, majd 15 km-t kell autózni viszonylag jó minőségű aszfaltúton, amíg Frumószába érünk.

3. Pusztina (Pustiana): A Kománfalva (Comăneşti) és Bákó közti országútról kell letérni Árgyevány (Ardeoani) nevű helységnél Roznov irányába, majd 5 km-t kell autózni visyonzlag jó minőségű aszfaltúton Perzsoj (Pârjol) községig, onnan 2 km-es földúton Pusztinába érünk.
Bákóból kiindulva Grigorény (Grigoreni) falut elhagyva jobbra kanyarodva mezei úton is megközelíthetjük Pusztinát.

4. Lészped (Lespezi): Bákótól Karácsonykő (Piatra Neamţ) irányában jó minőségű országúton 22 km-t haladva található Lészped.

5. Bahána (Bahna) Csíkszereda felől indulva a Gyimeseken keresztül Kománfalvára (Comanesti) érkezve nem kell eltérjünk Bákó (Bacau) felé, hanem a 12A jelzésű úton egyenesen továbbhaladva Ónfalva (Onesti) felé Aknavásár (Targu Ocna) városkában kell letérnünk jobbra a Gorzafalvára (Oituz) átvezető útra, majd Szőlőhegy (Pargaresti) és Újfalu (Satu Nou) csángó falvakon át érünk Szitásra. Kézdivásárhely felől, az Ojtozi szoroson érkezve Gorzafalvánál (Oituz) kell Aknavásár felé letérnünk

6. Szitás (Nicoresti): Csíkszereda felől indulva a Gyimeseken keresztül Kománfalvára (Comanesti) érkezve nem kell eltérjünk Bákó (Bacau) felé, hanem a 12A jelzésű úton egyenesen továbbhaladva Ónfalva (Onesti) felé Aknavásár (Targu Ocna) városkában kell letérnünk jobbra a Gorzafalvára (Oituz) átvezető útra, majd Szőlőhegy (Pargaresti) és Újfalu (Satu Nou) csángó falvakon át érünk Szitásra. Kézdivásárhely felől, az Ojtozi szoroson érkezve Gorzafalvánál (Oituz) kell Aknavásár felé letérnünk és Bahána (Bahna) nevű csángó falucskán keresztül érünk Szitásra.

7. Diószeg (Tuta): A Tatros parti települést Csíkszereda felől kiindulva Kománfalván (Comanesti) keresztül a 12A jelzésű úton érhetjük el. Áthaladva Aknavásár (Targu Ocna) városán Tatrosvásárnál (Targu Trotus) kell jobbra térnünk és a Tatroson átívelő keskeny hidacskán át érünk a faluba. Ónfalváról (Onesti) indulva Szaláncfürdő (Slanic Moldova) - Csíkszereda felé vesszük az irányt és az első településnél, Tatrosvásárnál térünk balra.

8. Gajdár (Coman): Akár Ónfalva (Onesti), akár Bákóból (Bacau) közelítjük meg, a két város között félúton, egyformán 23 km megtételével főútvonalon közelíthetjük meg a szép fekvésű Gajdár falut.
Ha Csíkszereda felől jövünk, Szerbek (Floresti) falunál letérhetünk Szendulény (Sanduleni) – Ónfalva (Onesti) irányába és Szendulénybe érve Bákó (Bacau) felé fordulva rövidesen elérjük Gajdárt. Így, többek közt Jenekest (Enechesti) csángó falut is érintve a Gyimesek felől érkezve nem kell elmennünk Bákóig!

9. Lujzikalagor (Luizi Călugăra): Ez a közvetlenül Bákó (Bacau) szomszédságában található nagy csángó falu jó minőségű főúton közelíthető meg. Bákótól Ónfalva (Onesti) felé kiindulva mindössze néhány km megtétel után elérjük a faluba feltérő elágazást.

10. Ferdinánd, vagy Újfalu (Nicolae Balcasu): Közvetlen Bákó város szomszédságában található községközpont. A megyeszékhelyről Egyedhalma (Adjud) – Bukarest (Bucuresti) irányába kiindulva néhány perc autózással érünk a Bákóval szinte már összeérő faluba.

11. Bogdánfalva (Valea Seaca): Bákóból (Bacau) Egyedhalma (Adjud) – Bukarest (Bucuresti) felé indulva Ferdinánd (Nicolae Balcascu) községben kell letérnünk jobb irányba, a letérőt tábla jelzi (Valea Seaca, illetve Larguta).

12. Trunk (Galbeni): Bákótól Egyedhalma (Adjud) felé vezető úton Ferdinándújfalu (Nicolae Bălcescu) kijáratánál balra gyenge minőségű aszfaltúton érünk Trunkba (21 km Bákótól).

13. Diószén (Gioseni): Trunkról továbbhaladva 11 km-t gyenge minőségű aszfalt- és földúton érkezünk meg Diószénbe.

14. Nagypatak (Valea Mare): Bákótól Egyedhalma (Adjud) irányában Ferdinándújfalut (Nicolae Bălcescu) elhagyva jó minőségű bekötőúton közelíthetjük meg a falut, a letérőt tábla jelzi (Valea Mare van kiírva).
A másik lehetőség, ha Ferdinándújfaluban Máriafalva (Lărguța) felé tárünk és Bogdánfalváról (Valea Seaca) mezei úton megyünk Nagypatakra.
Klézséből indulva Forrófalván (Faraoani) keresztül is elérhetjük Nagypatakot.

15. Buda Cleja): Bákótól Egyedhalma (Adjud) felé vezető úton 20 km-re található Klézse község, ennek bejárata Buda helység.

16. Klézse (Cleja): Bákótól Egyedhalma (Adjud) felé vezető úton 20 km-re található Klézse község, a központig még 3 km-t kell autózni. Klézse megközelíthető Forrófalváról (Faraoani) kiindulva is, illetve Pokolpatakról (Valea Mică) is.

17. Tyúkszer (Alexandrina): Klézse község falurésze, évek óta külön oktatási helyszínként működik. Klézsén belül találjuk meg.

18. Somoska (Somușca): Klézse központjától letérve 2 km-es földúton érkezünk Somoskába. Somoskát megközelíthetjük Pokolpatak (Valea Mică) falun keresztül is, ezen az irányon egy idő után mezei úton érkezhetünk Somoskába. Forrófalva felől érkezve Klézsén keresztül érhetünk Somoskába.

19. Pokolpatak vagy Kicsipatak (Valea Mică): Bákótól Egyedhalma (Adjud) felé indulva Klézse község után Pokolpatak következik, a falu régebbi részét a Somoska (Somușca) táblánál eltérve találjuk meg.
Klézse, Somoska felől az út egy részét mezei úton megtéve is elérhetjük Pokolpatakot.

20. Külsőrekecsin (Fundu Răcăciuni): Bákótól Egyedhalma (Adjud) felé vezető úton 25 km-re található Rekecsin (Răcăciuni) község, ott jobbra fordulunk, és 14 km-es aszfaltúton lehet elérni Külsőrekecsinbe.

21. Dumbravén vagy Újrekecsin (Dumbrăveni): Rekecsin (Răcăciuni) községből kiindulva Külsőrekecsin irányában mintegy 10 km megtétele után, Gisteni községet elhagyva tábla jelzi az utat ebbe a Külsőrekecsin fölött épült egészen új faluba. Külsőrekecsinből gyalogosan is megközelíthető.

22. Csík (Ciucani): a Külsőrekecsinbe vezető útról kell letérni 12 km után, földúton érkezünk oda.
Csík megközelíthető Dózsaújfaluból (Gheorghe Doja) is. A Bákó – Egyedhalma (Adjud) főúton Pokolpatak (Valea Mică) után érkezünk Dózsaújfaluba, ahol a Ciucani tábla jelzi a helyes irányt. Az út gyenge minőségéért kárpótol az itt elénktáruló Szeret folyóra nyíló kilátás, körben erdőkkel, mezőkkel.
Harmadik módon is megközelíthető Csík, Somoskából kiindulva erdei úton érhetünk ide, bár ezt inkább gyalogosoknak ajánljuk!

23. Lábnyik (Vladnic): Rekecsin község után Bukarest felé haladva térünk le balra Pânceşti felé, ezt elhagyva (és még néhány más falut is) érkezünk Lábnyikba (Bákótól 64 km).
A másik útvonal ugyan rövidebb, eléggé elhanyagolt állapotú. Bákóból a Barlad felé vezető úton áthajtunk a Szereten, az első letérőnél jobbra haladunk Buhoci faluban. A falu központját elhagyva élesen balra is kanyarodik az út, ezen kell haladni ki a faluból, át az erdőn (aszfaltozott az út, de ritkán karbantartott) majd Bibiresti falut elhagyva a kereszteződésben ismét balra kanyarodunk Pórincsel (Parincea) irányába. Áthaladunk a falun - itt már egyre rosszabbak az útviszonyok -, és a következő falu végén (Nanesti) baloldalt van egy nagy beton kereszt, ott kell balra betérni Lábnyikba. Ez így 37 km.

24. Magyarfalu (Arini): Bákóból az E85-ös európai úton kell elindulnunk Bukarest irányába. A negyedik faluban, Rekecsinben (Răcăciuni) a központban tömbházak mellett kell elhaladni, majd a bordó színű polgármesteri hivatal mellett, utána egy hídon átkelve tábla jelzi balra Dienet falut. Itt kell letérni balra. Az út átvezet a vasúton, majd 2 km után egy faluba érünk, melynek nevét nem jelzi tábla. A Szeret folyó fölött, a gát tetején át visz az út tovább.
Ismét egy faluba érünk, Pânceşti-be, melynek központjában kétfele válik az út: nem előre, hanem balra menjünk tovább!
Erdős részen át kell hajtani, majd Petreşti nevű faluba kell érni. A faluból kiérve az út nemsokára kétfele válik. Derékszögben el kell térni jobbra, az irányt semmilyen útjelző tábla nem mutatja. Nemsokára újabb falu következik, utána szerpentines, kanyargós úton kell haladni fölfele. A szerpentinek erdős részen át vezetnek, balra földgáz kutakat is láthatunk.
Kiérve a tetőre megláthatjuk már Magyarfalut jobbra a völgyben. Az aszfaltozott úton továbbhaladva Gajcsána/Găiceana községbe érünk. Itt már élnek magyar ajkú emberek, de kevesebben, mint Magyarfaluban. A faluba érve diófák alatt visz az út a központig, jobbról az iskola épülete is látható. Egy hídra vezet föl az út, ne menjünk át rajta, mert az Adjud irányába vezet. Térjünk jobbra! Egy híd után Magyarfalu következik (sehol helységnévtábla)
Ha eltévedünk ARINI (ejtsd árin) falu felől kell érdeklődni.
 
Szálláshelyek: A turizmus, vendégfogadás még igencsak gyerekcipőben jár ezen a vidéken.
A legajánlottabb, ha maguknál a családoknál szállunk meg (ez esetben számítani lehet arra, hogy a tisztaszobában vetnek ágyat számunkra, és valószínűleg nem lesz fürdőszoba a házban). Érdemes tanácsot kérni a falvakban tanító pedagógusoktól, akik tudnak ajánlani olyan családokat, ahol szívesen fogadnak vendégeket. Bizonyos esetekben a Csángószövetség által fenntartott házaknál is van lehetőség szállás igénybevételére, ezt azonban jó előre érdemes jelezni. A családoknál, vagy a csángószövetség házainál is érdeklődjünk előre, mi az, amivel viszonozhatjuk a szálláslehetőségeket. A családok többsége nincs tisztában azzal, hogy a vendéglátás üzlet. Ne éljünk vissza ezzel! Érdeklődjük meg előre a tanároktól, vagy a Csángószövetség munkatársaitól, mennyit fizessünk, illetve mit adjunk ajándékba. A családok többsége a gyakran szerény körülmények ellenére is figyelmes házigazda és jó vendéglátó.

/\


Previous page: Szponzorálás
Next page: Felhívás