Összefogás a csángómagyarokért - mentorprogram segíti az anyanyelvi oktatást

A moldvai csángómagyar oktatásért kezdeményezett mentorprogramról számoltak be a Szent István Művelődési Házban, ahol Csángómagyar Kulturális Estet is rendeztek. A rendezvény költségekkel csökkentett teljes jegybevételét az oktatási program javára szánják, amelynek keretein belül 25 településen, 2200 gyermek tanulhatja anyanyelvét.

A rendezvény a Csángó Himnusz dallamaival kezdődött a moldvai Nyisztor Ilona, Magyar Örökség -díjas énekesnő előadásában. Köszöntőjében Róth Péter, Székesfehérvár alpolgármestere elmondta, hogy sajnos kevesen ismerik ma népünk hagyományait, értékeinket még a határokon belül sem. Még rosszabb a helyzet akkor, ha a határokon túlra tekintünk, nem véletlenül döntött úgy az országgyűlés, hogy egy napot szenteljen a nemzeti összetartozás számára. „Ha a csángókra gondolunk, valószínűleg még rosszabb a helyzet, hiszen ők kétszeresen is határon túliak, többszáz éve őrzik magyar kulturájukat, hagyományukat a Kárpátokon túl. Óriási teljesítmény, hogy hűek maradtak nemzetünkhöz.” - tette hozzá Székesfehérvár alpolgármestere, aki köszönetet mondott a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének, hogy Székesfehérváron mutatja be az ősi népcsoport hagyományait, szokásait. „Az este folyamán olyanoktól szerezhetünk első kézből tudást a csángókról, akik maguk is ott élnek, vagy az elmúlt évtizedekben sokat tettek a csángók megmaradásáért.” - mondta Róth Péter alpolgármester. „Adja Isten, hogy a csángók megmaradjanak magyaroknak szívükben és tartsa meg őket szülőföldjükön.” - zárta köszöntőjét Székesfehérvár alpolgármestere.

Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a csángó gazdaság megerősítésének jelentőségéről beszélt. „Gazdasági segítséget úgy lehet adni, ha minél több a vállalkozás Csángóföldön. Abban a térségben, ahol a csángómagyarok élnek, igazából sem ipar, sem szervezett mezőgazdasági tevékenység nem folyik. Egyéni gazdálkodásban élnek az emberek, jelentős részük nem rendelkezik hivatalos munkahellyel. A legnagyobb katasztrófa, hogy ezekből a falvakból a munkaerő Európa különböző részén szétszóródva dolgozik. A mi feladatunk, hogy ezeknek az embereknek ne kelljen távol a családtól dolgozni, hanem találjanak a saját környezetükben munkát: a tehetősebb, nemzeti érzelmű vállalkozók keressenek maguknak üzleti partnert a csángómagyarok között, vigyenek oda munkalehetőséget és próbáljanak meg gyökeret verni a térségben.” - mondta Radetzky Jenő. „Kezdeményezni fogjuk a csángó-magyar vállalkozásfejlesztő program elindítását. Csángóföldre viszünk magyar vállalkozókat, akik üzleti lehetőségeket, partnereket keresnek. A szolgáltatásban, mezőgazdaságban háziiparban helyi munkahelyeket lehetne teremteni. Az erős csángó gazdaság létrehozásán fogunk tevékenykedni. ”- erősítette meg a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke előadásában a jelenlegi moldvai helyzetképet vázolta fel. A 90-es évek eljén 53 ezer felnőtt és 9 ezer gyermek beszélt magyarul. Jelenleg a legnagyobb probléma, hogy azóta sincs magyar nyelven oktató iskola, csak civil kezdeményezések vannak, iskolán kívüli foglalkozások keretében zajlik a magyar anyanyelv oktatása. A szövetség programjának köszönhetően ma Csángóföldön 25 településen 2200 gyerek tanul magyarul, 6 településen van Magyarház. Fontos eredmény az is, hogy tizenhét állami iskolában heti háromszor tartanak magyar nyelvi órát ezer gyermek számára.

forrás: http://www.szekesfehervar.hu/

Erről adott híradást a Fejér Megyei Hírlap: Az oktatás támogatását kérik, jótékonysági estet tartottak

Fényképek az eseményről: fhm.hu, szekesfehervar.hu

2011.10.07.

<<<


Previous page: Moldvai Csángó Kulturális Est
Next page: Közlemény - Mentorprogram