Moldvai Csángómagyarok Szövetsége

Kulturális program – MCSMSZ 2009-2011.

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége mindenkori vezetőségének, munkatársainak szem előtt kell tartania az általa képviselt, oktatott csángómagyar közösségek kulturális igényeit.

Az e téren tapasztalható hiányosságokat feladatunk és kötelességünk pótolni.
Elsődleges feladatunknak tekintjük a hagyományos csángó népi kultúra megőrzését, továbbadását a fiatal generációk számára. Azokban a helyiségekben, ahol már nem találunk ún. adatközlőket, törekednünk kell a hiteles forrásokon alapuló visszatanítás megszervezésére.
A népi kultúra mellett fontos, hogy olyan kulturális események, rendezvények is megvalósuljanak a csángó falvakban, amelyek nem feltétlenül tekinthetőek hagyományosnak, azonban megismertetésével, bemutatásával a közösségeknek élményeket, közösségi eseményeket jelentenek. Ilyenek lehetnek - csupán példaként - színházi előadások, koncertek, gyermekműsorok.

Az alábbi programpontok alapján kívánjuk a fent bevezetett gondolatokat cselekedetekké változtatni:

 

1. A csángó népi kultúra megőrzése

 

A hagyományosan gazdag moldvai csángó vokális, hangszeres, táncos örökség mesterei mára csaknem kihaltak. A moldvai csángókra irányuló fokozott figyelem ennek az örökségnek a megőrzését (is) célozza. Ennek érdekében Szövetségünk is kiemlet területként kezeli ezt.

 

1.1.Hagyományőrző együttesek megszervezése, tevékenységük segítése:
Az 1990-es években felívelő hagyományőrző tevékenységek lendülete napjainkra megtorpanni látszik. Ennek okai között elsőként említhetjük az utánpótlás hiányát. Számos faluban az idősek csoportjának nincs megfelelő utánpótlásbázisa.
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége helybéli, a helyi hagyományokat ismerő tanerők bevonásával kíván ezen a helyzeten változtatni. Jó példák állnak előttünk, hiszen több faluban is kiemelkedő és példaértékű műhelymunka folyik (pl.: Pusztina, Somoska, Külsőrekecsin, Magyarfalu). Ezen példákon felbuzdulva, a helyszínek számára szakmai segítséget biztosítva kívánjuk több helyszínünkön is megszervezni ezen tevékenységeket.

 

1.2. Szereplési, bemutatkozási lehetőségek biztosítása a hagyományőrző csoportoknak:
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége rendezvényein eddig is igyekezett szereplési lehetőséget biztosítani a falvakban működő hagyományőrző csoportoknak (pl. versenyek alkalmával). Célunk, hogy ezt szervezettebb formában, akár külön rendezvény formájában is megtegyük.
Így az együttesek egymás és szakmai zsűri előtt is bemutatkozhatnak, meghatározhatnánk a fejlődési irányvonalakat szakmai téren.
A helyi bemutatkozáson túl a csángó hagyományőrzők világszerte a moldvai magyar kultúra követei. Külföldön is számos lehetőségünk van arra, hogy nagyobb számban, változatos helyszínekről, gyakrabban bemutatkozhassunk. Természetesen célunk továbbra is a hagyományos alkalmakon való részvétel (Csángófesztivál, Csángó Bál, Csángó Karácsony stb.), emellett igyekszünk új alkalmakat is teremteni a bemutatkozásra (az elmúlt években ilyen volt a fóti Zeng a lélek fesztivál, vagy éppen a szolnoki Etno Folk Fesztivál).

 

1.3. Hagyományőrző programok szervezése:
Legnagyobb hagyományőrző seregszemlénk évről-évre a Szeret Menti Népdalvetélkedő, mely a 2008-as évben már egész napos magyar kultúrprogrammá nőtte ki magát. A változó helyszínen megtartott vetélkedő első alkalommal került megrendezésre a megyeszékhelyen, sikere mindannyiunkat megerősített a folytatás szükségességében. A teljes mértékben pályázatból és magántámogatók által finanszírozott program a magyar kultúra legnagyobb ünnepe volt Bákó városában. Hasonló események voltak a falvakban a helyi érdekeltségű népdalversenyek, táncversenyek, sőt, idén első alkalommal a legjobb furulyások is megmérettettek! A falvakban jó visszhangra talált kezdeményezéseink voltak hagyományos guzsalyasok és táncalkalmak felélesztésére is. Ezeket mindenképpen folytatni szeretnénk.

 

1.4. Táncházprogram:
Évről-évre a legsikeresebb, leginkább látogatott programjaink közé tartoznak az időszakosan, vagy rendszeresen szervezett táncalkalmak. Az idei évben is pályázati pénzből tudtuk támogatni például a csíki, kosteleki, magyarfalusi, nagypataki ilyen irányú kezdeményezéseket. A jövőben szélesíteni kívánjuk a bevont falvak körét, illetve a rendszerességen kívánunk még mindenképpen javítani. Hozzá kell tenni, hogy táncház programtól függetlenül a legtöbb faluban a különböző ünnepségek gyakran egyben táncalkalmak is.
Nagy örömünkre egyre több moldvai tánczenét játszó zenekar érzi úgy, „tartozik” annyival a csángóságnak, hogy ideutazva táncházakat, koncerteket muzsikáljon. Hadd emeljük ki itt a budapesti Berka együttest, illetve a szegedi Mentés Másként Triót, akik úttörőként álltak céljaink mellé és számos helyszínen szereztek örömet hagyományos csángó muzsikájukkal. Célunk, hogy további zenekarok figyelmét hívjuk fel arra, évente egyszer vállalkozzanak arra, hogy ellátogatnak Moldvába és bemutatják tudásukat, melyet ezen falvak zenészeitől tanultak.

 

1.5. Hangszeres oktatás:
A moldvai hagyományok közé sorolható egészen egyedi hangszeres népzene is kihalóban van napjainkban. Ha nem gondoskodunk utánpótlásról bizony néhány év múlva csupán cd-re, vagy „revival” zenekarok muzsikájára rophatják táncaikat az itteniek. Ennek próbáljuk több éve elejét venni.
Mára több faluban működik furulyaoktatás, melyet szeretnénk stabillá tenni, alkalmanként mesterkurzusok megtartásával gazdagítani. Ugyanígy szeretnénk folyamatossá tenni a kobzások képzését, mely Pusztina, Külsőrekecsin és Gajdár faluban is elindult az elmúlt években. Ennek a törekvésnek a jelei az idei év nyarán is mutatkoznak, hiszen a gajdáriak (budaiakkal és külsőrekecsiniekkel együtt) egy szegedi zenetáborban vesznek részt, míg Pusztinán önálló szervezésű hagyományőrző tábor kerül megrendezésre.

 

1.6. A hagyományos háziipari termékek előállításának támogatása:
A moldvai falvakban ma is sokan szőnek télen. Kis biztatással és szakmai irányítással sikeres ágazattá nőheti ki magát ez a tevékenység. A téli időszakban ösztönözzük a hagyományos csángó textil-termékek előállítását is, ahol erre még mód van. Ezt akár helyszín, akár alapanyag biztosításával is támogatjuk. Az így előállított termékek értékesítésére számos alkalom adódik. Az újonnan előállított termékek egyben csillapíthatják a csángó falvak „kifosztását” is, hiszen gyűjtők, kereskedők mára szinte mindent elvittek a falvakból. Olyanokat is keresünk, akik hagyományos viseletet tudnak készíteni, hiszen sok helyen szinte elfogytak a viseletek.

 

1.7. Tájházak, kiállítások megszervezése Moldvában és külső helszíneken:
Több oktatási helyszín rendelkezik már jelentősebb etnográfiai gyűjteménnyel, sajnos ezek állandó kiállításon történő bemutatása mindeddig váratott magára. Elképzelésünk szerint ahol erre mód van, segítséget nyújtunk a kiállítások megszervezésére. Állandó kiállítás jöhet létre Frumószán, ahol a gyűjtemény és a kiállításra megfelelő épület is rendelkezésre áll, ugyanígy a lehetséges helyszínek között van Klézse, ahol évek óta pályázatokon próbálták az anyagiakat előteremteni a gyűjtemény bemutatásához.
Ugyanakkor számos alkalommal kaptunk felkérést, hogy időszakos kiállításokon, külső helyszíneken is mutassuk be a gazdag csángó tárgyi kultúra emlékeit, igyekszünk e meghívásoknak is eleget tenni. Jelenleg is futó ilyen projekt a Madéfalván tervezett állandó kiállítás csángó szobájának berendezése.

 

1.8. Népi kultúra rögzítése, adatbázisban való összegyűjtése:
Az évek óta tartó „rablás” nem csupán kézzelfogható dolgokban mérhető.
A moldvai csángó népzene-, népdal-, népballada kincset ugyanúgy elvitték e tájról a gyűjtők, mint tették azt a csodálatos moldvai textíliákkal, viseletekkel. Tevékenységeink során szeretnénk ezeket az elrabolt kincseket visszaszerezni, hozzájutni a gyűjtésekhez, megnyitni az archívumokat. Ezeket egy oktatóink és minden érdeklődő számára elérhető adatbázis létrehozásával kívánjuk megőrizni és (vissza)taníthatóvá tenni.

 

1.9. Falunapok, közösségi rendezvények szervezése:
Több faluban voltak és vannak különböző kezdeményezések olyan alkalmak szervezésére, amelyek a helybéli lakosságon túl az idelátogatókat, külső érdeklődőket is megszólítják.
A Csángószövetség oktatási programjának tanárai elsősorban a gyermekekkel való foglalkozásokhoz csatlakozva szerveznek közösségi programokat (pl. karácsonyi ünnepségek, évzárók, gyermeknap stb.). Ezt mindenképpen ki kívánjuk egészíteni a felnőtt lakosságot célzó programokkal is. A jó példaként elöljáró somoskai, külsőrekecsini faluhetek, vagy a magyarfalusi napok mellett több helyszínen is szeretnénk hasonló rendezvényeket lebonyolítani a helybéliek bevonásával ugyanakkor számítva a hozzánk látogató vendégek érdeklődésére. A kulturális turizmus megerősítése érdekében rendszeresen meg kívánunk jelenni programajánlatainkkal akár kiadványok formájában, akár rendezvényeken, kiállításokon stb.

 

2. Kulturális tevékenységek szervezése az oktatási helyszíneken:

 

A népi kultúra mellett olyan alkalmakat kívánunk teremteni, melyek által ezekbe az ilyen szempontból elhanyagolt falvakba az egyetemes kultúra is bekopogtathat. A bezárt művelődési házak, az alacsony színvonalú állami iskolák sajnos nem tudnak enyhíteni a falvak kulturális életének elhanyagoltságán.

 

2.1. Koncertek, zenei előadások szervezése:
A közelmúlt sikeres koncertjei arra bátorítanak, hogy keressük ezen alkalmak folytatását. Ne essünk abba a hibába, hogy „úgy sem értik”! Az elmúlt hónapokban több nagy sikerű koncertturné bizonyította, hogy megfelelő műsor összeállítással nagy siker érhető el zenei koncerteken. Ezt a folyamatot kívánjuk folytatni új és régi partnereinkkel, támogatóinkkal.

 

2.2. Színházi előadások szervezése:
Elsősorban gyermekelőadások, bábelőadások szervezésére nyílik ezen a területen reálisan lehetőség. Fel kívánjuk venni több olyan társulattal, csoporttal a kapcsolatot, akik vállalják, hogy a helyi igényekhez igazodva összeállított műsorukat elhozzák hozzánk és bemutatják több helyszínen is.

 

2.3. Megemlékezés helyi események évfordulóiról és a magyar nemzeti ünnepekről:
Bár a moldvai csángóság többnyire kimaradt a magyar történelmet befolyásoló jelentős eseményekből, ám számos olyan esemény történt, melyekről évről-évre érdemes megemlékeznünk (ilyen például az 1907. évi felkelés, melyben a csángóságnak jelentős szerep jutott).
A magyar nemzeti ünnepek ha távoliak is az itteniektől, egyetemes értékeket hordozó voltukból adódóan bátran ünnepelhetőek Csángóföldön is! A magyar szabadságért, az alapvető szabadságjogokért harcoló magyar forradalmak lelkisége közel áll a csángósághoz.
A moldvaiak története szempontjából is jelentős Magyarország- (Monarchia-) beli események is bátran ünnepelhetők. A Csángószövetség támogat minden ilyen jellegű helyi kezdeményezést. Ugyanakkor például már többször nyújtott be pályázatot emlékhely létrehozására a moldvai csángóság jeles szülötteinek, sajnos ez idáig sikertelenül.

 

3. Források, avagy szép, szép, de miből?

 

Az elmúlt évekbeli tapasztalataink azt mutatják, a fejlődő civil szféra, az európai kulturális örökség veszélyeztetettsége számos új forrást nyitottak meg a kultúra területén is. Ha tevékenységeink mindegyike nem is támaszkodhat pályázati forrásra, számos alkalommal a segítő szándék, a tenni akarás segíthet a legtöbbet. A helyi kezdeményezések támogatása, sokszor nem is anyagi jellegű támogatásról kell beszélnünk, csodákra képes!
Az ötletek, az azokat kibontakoztató oktatók, szervezők és a kibontakozást támogató Csángószövetség számos alkalommal bizonyította értékteremtő erejét!
Támogatóink többsége először a csángó kultúrába szeret bele, így szívesen áldoz is annak ápolására.
Az Európai Unió, ha nem is kínál igazán sok anyagi lehetőséget civil szervezeteknek, számos lehetőséget kínál azonban szervezetek közötti együttműködésre, határon átívelő programok megvalósítására (ha sokszor nem is a nemzeti összefogás a cél, ezt mi így is értelmezhetjük…).

Bákó, 2009. június

Farkas-Ferencz Endre
MCSMSZ kulturális felelős

Previous page: Események
Next page: CD-kiadás

---