Brüsszelben bemutatták a moldvai magyar csángók helyzetét elemző könyvet

Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő megbízásából „Mük szeretünk itt élni” címmel tájékoztató és összefoglaló jellegű, háromnyelvű (magyar-román-angol) kiadvány készült a moldvai magyar csángók helyzetéről. A kötet az Európa Tanács 1521/2001-es Ajánlásának 10. évfordulója alkalmából jelent meg. Elsősorban idegen ajkú európaiak számára készült, de a moldvai csángó közösség helyzete és kultúrája iránt érdeklődő hazai olvasók számára is hasznos kézikönyv.

Bemutatására konferencia keretében, kedden, 2011. március 29-én került sor az Európai Parlamentben.
Sógor Csaba meghívására a rendezvényen a könyv szerzői, Pozsony Ferenc egyetemi tanár, Smaranda Enache és Gabriel Andreescu emberjogi aktivisták, valamint Solomon Adrian, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke ismertették a kötet tartalmát. Ádám Gyula fotóművész, a borítólap tervezője, az alkalomra vetített fotómontázst készített.

Bevezető beszédében az erdélyi magyar képviselő hangsúlyozta a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) tevékenységének fontosságát. - Az egyesület helyhatósági hivatalosságok, rendőri karhatalom és egyházi tiltás vagy megfélemlítés ellenére önkéntes tanárokkal, oktatási központok kialakításával, sok anyagi ráfordítással és emberi áldozatkészséggel ma is végzi azt a munkát, amelyet reményeink szerint a román állam helyi hivatalosságai is felvállalnak majd.

Az "európai" olvasásra szánt, csángó tematikájú kiadvány bevezető tanulmányát Pozsony Ferenc, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem etnográfia professzora készítette. A professzor a csángó nyelv értékhordozó szerepére hívta fel a hallgatóság figyelmét. Érvelése szerint, ha az anyanyelvhasználatot a templomban nem korlátoznák, a csángók archaikus nyelvjárásának presztízse emelkedhetne. Ehhez hivatalos keretek között szervezett iskolai oktatásra és anyanyelvű médiára is szükség van. A professzor azért interpellálta az európai döntéshozókat, hassanak oda, hogy a térségben a római katolikus egyház mozduljon el tiltó álláspontjáról, és ne maradjon megválaszolatlan a moldvai magyar ajkú csángó hívek kérése.

Solomon Adrian önéletrajzi ihletésű, személyes vallomását meghatódva fogadta a hallgatóság.

Gabriel Andreescu, a romániai Nemzetközi Tanulmányok Központjá-nak elnöke (Centrul de Studii Internaţionale) és Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnök-asszonya, akik elkészítették korábbi, csángó tematikájú jelentésük 2011-es, aktualizált változatát, az eltelt tíz év eredményeit elemezték. Gabriel Andreescu elmondása szerint 2001-hez képest terepen, a tájékozódás során kevésbé ellenséges fogadtatásban részesültek a hatóságok részéről. Ebben szerepet játszott az időközben megteremtett törvényes keret, a helyi megtorló jellegű intézkedések azonban sok helyen még mindig gyakoriak. A neves emberjogi aktivista véleménye szerint az Európa Tanács Ajánlása nyomán a csángók anyanyelvhasználathoz való joga az Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának történetéhez kapcsolódik. A dokumentumot Románia is ratifikálta, ez pedig azt jelenti, hogy valamennyiünk értékrendjét sérti, ha a magyar csángó közösség igényét korlátozzák és büntetéssel torolják meg.

Enache Smaranda sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy sem a román törvényhozás, sem a nemzetközi jellegű dokumentum, az Ajánlás megjelenésének hatására nem alakult ki helyi hatósági, támogató politikai szándék. A román állam részéről gyors intézkedést sürgetett az ügyben, illetve magyar-román kormányközi egyeztetést, mert a csángó közösség körében nagy a külföldi munkavállalás miatti elvándorlás. Az Európai Parlament nem végrehajtó európai szerv - elemezte az emberjogi aktivista -, de javasolhatná az Európai Bizottságnak olyan jellegű programok kidolgozását, melyek célja a veszélybe került kisebbségi közösségek, és általuk az összeurópai örökség védelme. A közelgő romániai népszámlálás kapcsán a Pro Europa Liga társelnökasszonya azt szorgalmazta, hogy a kérdőívekben a nyelvhasználatra vonatkozó kérdések megfogalmazására különös figyelmet szenteljenek, mert a családban beszélt nyelvek feltérképezése segíthet a veszélyeztetett nyelvi környezetben élők igényeinek pontos feltérképezésében.

- A Mük szeretünk itt élni című kötetet figyelemfelkeltésnek szántam - mondotta Sógor Csaba. Úgy vélem, sok még a tennivalónk annak érdekében, hogy a csángók anyanyelve, a hagyományuk és kultúrájuk az európai örökséget gazdagíthassa. A moldvai magyarok az egykori történelmi Magyarország területén kívül évszázadokon keresztül megőrizték anyanyelvüket és kultúrájukat., értelmiségiek nélkül, legtöbbször ellenséges egyházi környezetben is. Moldva a magyar nyelv bölcsője is: 1430-1435 között itt, Tatros várában született meg az első magyar bibliafordítás is, az ún. huszita biblia. Számunkra elsősorban emberjogi kérdés, hogy azok, akik még őrzik a magyar nyelvnek ezt az archaikus formáját, tanulhassák és taníthassák, utódaiknak is átadhassák, iskolában és templomban egyaránt használhassák anyanyelvüket.

Ma már nagyrészt a moldvai magyarok sorából kerülnek ki a csángó szervezet vezetői, a magánházaknál, néhány iskolában tanító tanárok, akik emberfeletti erőfeszítéssel végzik a mindenkori írástudók kötelességét: betűvetésre tanítják a csángó gyerekeket. Köszönet, hála, tisztelet nekik - összegezte az elhangzottakat a házigazda jogán Sógor Csaba EP képviselő.

forrás: http://www.sogorcsaba.eu/mywork/?l=hu&m=4&sm=22&id=705, 2011.03.30.

* * *

Segíteni kell a csángókon

További lépésekre szeretné biztatni a román kormányzatot a csángók kultúrájának és nyelvhasználatának megvédelmezésében az a könyv, amelyet kedden mutattak be az Európai Parlamentben, Brüsszelben.

A bemutatót szervező Sógor Csaba (RMDSZ) EP-képviselő elmondta, hogy a háromnyelvű (csángó-román-angol) kötetet elsősorban az európai közvéleménynek szánták abból az alkalomból, hogy az Európa Tanács e témába vágó ajánlása tíz évvel ezelőtt született meg – írja az MTI.

Hangoztatta a képviselő azt is, hogy az ajánlásnak és a romániai magyarok erőfeszítéseinek köszönhetően a kezdeti jégtörés megtörtént, Bukarest tett lépéseket előre, de ezek szerinte még nem elegendőek. Románia ratifikálta például a regionális és kisebbségi nyelvek chartáját, és módosította az oktatás törvényt. Történtek változtatások az anyanyelvi istentisztelet szempontjából is, de ezek inkább látszatmegoldások, nem elegendőek - mondta Sógor Csaba.

A 250-300 ezer csángó közül azon keveseknek, akik még tudnak és akarnak magyarul beszélni, joguk van az anyanyelvüket használni - szögezte le.

A Mük szeretünk itt élni című könyvben mások mellett Pozsony Ferenc néprajzkutató, a Babes-Bolyai Tudományegyetem etnográfia professzora és Tytti Isohookana-Asunmaa ET-jelentéstevő írt tanulmányt, valamint két romániai emberi jogi aktivista, Gabriel Andreescu, a Nemzetközi Tanulmányok Központjának elnöke és Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke.

Jelen volt a bemutatón Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke is.

Sógor Csaba emlékeztetett arra is, hogy a csángók helyzetére az EP-ben is többször felhívták már a figyelmet. Mint mondta, az uniós képviselőtestületben általában a kisebbségek iránti nagyobb nyitottság is érezhető.

Szatmár.ro, 2011. március 30., szerda

<<<


Previous page: A Magyar Parlamentben
Next page: Tanácskozás