Megjárt bennünket a Berka Együttes

Ismét ellátogatott Magyarfaluba 2011. január 25-én a Berka együttes, jó néhány vendéggel együtt, valamint Ghiurca Fabival, aki a falu szülötte.
Érkezésüket már nagyon vártuk, előző héten meghívókat készítettünk, hogy a gyermekek a nyámjaikat is hívogassák a bálba, ahol majd addig táncolhatnak, amíg el nem fáradnak. A bált az esti mise utánra hirdettük, hat órára. A kultúrház előtt össze is gyülekeztünk, és tűkön ülve várakoztunk, hogy megérkezzenek a zenészek végre! A tél azonban egy kicsit akadályozta őket az érkezésben, Lábnikban ugyanis ott fogta a hó a mikrobuszt, amivel utaztak. A mulatni akarók kitartóan várakoztak a nagy hidegben, abban bízva, hogy a tánctól majd megmelegszenek, és nem is vártunk hiába!

Megérkezett a várva várt zenekar, és azonnal elővéve a hangszereiket, neki is kezdtek a muzsikálásnak, mindenki nagy örömére. A rengeteg gyermek mind együtt ropta, Fábi tanítgatta azokat, akik még nem voltak egészen biztosak a lépésekben. A kultúrház megtelt teljesen tánccal, zenével és vidámsággal. Aki csak ült, annak nagyon maga alá kellett húznia a lábát, nehogy a táncosok lelépjék!
Köszönjük a Berka Együttesnek, hogy ismét elszánták magukat a nagy utazásra és ilyen örömteli estét szereztek nekünk! Járjanak meg bennünket még máskor is!
Köszönjük a sok segítséget Budau Linának és a Ghiurca családnak, akik a szállást biztosították vendégeink részére!
Köszönjük Lukács Emanuel atyának, hogy a kultúrházat a rendelkezésünkre bocsátotta, és köszönjük Domoc Anna néninek, hogy a kulcsokat őrizte, amíg a bál tartott. Végül, de nem utolsó sorban köszönettel tartozunk azoknak a gyermekeknek, akik Anna néninek segítettek kitakarítani a termet a táncház után!

Komáromi Rebeka, tanító néni

A fotókat Horváth Tamás készítette.

Magyarfalu, 2011. február 18.

Gyerekszemmel:

Én mikor bémentem a bálba, nagyon örvendtem, mert nem volt még ilyen szép bál nekem. Nagyon örvendtem a magyaroknak, és Fábinak, mert szépen táncolt. Még nagyon jól énekeltek a zenészek. Én is táncoltam sokat, és nagyon jó volt! Játszódtam, és énekeltem magamba, mert szégyelltem a másikaktól. Nagyon sokat vártam ezt a keddet, és nagyon sokat vártam a hidegbe őket. Sokat vártunk, de nem heába, mert erőst jó volt. Nagyon sokat köszönöm, hogy eljöttek eddig, hogy nekünk zenéljenek, hogy örvendjünk! Jártunk perinyicát és kelekortot és nagyon jó volt. Aztán vége volt és hazamentünk.

Biru Iuliana, 5. osztályos tanuló, Magyarfalu

A legszebb bál

Az esti bál volt a legszebb, amelyikbe jártam. Ott táncoltunk, meddig tudtunk, és a muzsikusok tettek, amilyen muzsikát akartunk mük. És találtam két barátot, melyiket hívtak Annának és Lencsinek. Ők jöttek Magyarországról a faluba, a muzsikusokkal. Beszélgettünk, táncoltunk, és még táncoltunk. Én szerettem a muzsikát, a kelekortot, a brasoviánkát, zdrobueánkát és a perinicát. Erre a bálra jöttek magyarok, leányok és fiúk. Ott muzsikált a Berka zenekar. Mindenki táncolt hogy akart, és mit akart. Én és a barátaim táncoltunk sokat, sokat.

Iancu Camelia Olimpia, 7. osztályos tanuló, Magyarfalu

A bál

Az este volt egy bál. Ebbe a bálba eljött a Berka zenekar. Volt jó muzsika, és sok táncot táncoltunk. A Berka nagyon jól zenél. Sokféle táncot táncoltunk. Nagyon szerettem, és még akarom legyenek más bálok es. Sokat vártunk, ameddig eljött a zenekar, de nem volt nagy baj. Ebben a bálban ismertem más embereket a faluból, amelyikről nem tudtam semmit elé estéig. Nagyon sokat kacagtunk az este ebben a bálban. Kacagtuk a kisgyermekeket, mert nem tudtak táncolni, de próbálták, és az kacagni való volt.

Turbuk Antonel, 7. osztályos tanuló, Magyarfalu

<<<


Previous page: Csángó Vacsoraest
Next page: Amikor egy álom valóra válik